Az egyértelmű volt Jeju programok összeszedésénél, hogy a sziget nyugati oldala (megérkeztünk a 810-s shuttle buszhoz) inkább kirándulós látványossággokkal van tele és az is biztos volt, hogy legalább egy Oreum-t meg kell néznünk (oreum:nem aktív kis vulkanikus kürtő), már hiányoztak a lépcsők is, az időnk végre jó volt, előre láthatólag se eső, se felhő csak szél úgyhogy ideje volt végre kirándulni is:)
Szokásos program, míg Bettike öszevakarja magát, a korán kelő Oli átnézi tripadvisort és rákeresget egyéb oldalakon, hogy melyiket lenne érdemes megnézni és melyik nincs 3 órányi buszozásra:P Végül rábök egyre Darangsi, rajta van a shuttle busz megállóin is, A leírás szerint 1-1,5 órás séta, bár lépcsős, de teljesíthető. Így utólag dögöljek meg, ha egy átlag európai ezt az utat megteszi másfél óra alatt:D
Irány a buszmegállónk:
Úgyhogy reptér és piros 112, most napsütésben még a reptér is szebb volt, mint az első nap >< Volt még 20 percünk busz indulásig, úgyhogy gonosz módon irány kidobni a food waste-t az ottani nyilvános kukába:D egy probléma megoldva:P majd gyors mosdó és irány a busz:) Zötykölődés majd egy óra, de őszintén egész jól elvoltam ezeken a busz utakon, nekünk még ez is "látnivaló" volt:) Megérkeztünk Daecheon megállóba, copy pastje a másik oldal központjának. Giga körforgalom sok kijárattal, mindegyik ágban számozott buszmegálló, mindegyik ülésfűtéses.
Irány a 810-1-s shuttle (mindig figyeljétek az 1 vagy 2-s útvonalon van közelebb ahova menni akartok, bár mindkettővel eljuthattok ugyanoda csak utazási időben van nagy különbség), alig kellett tíz percet várnunk, úgyhogy ideális volt:) segítő néni szokásos első kérdése hova megyünk, mondtuk Darangsi, Darangsi-nak két "bejárata" van: egy északi és déli a shuttle útvonalán. Eszetekbe ne jusson az első délin leszállni!! Áldom Oli eszét valamiért neki az északi megálló szimpibbnek tűnt, nénje mosolyogva közli 1-1,5 óra nagyjából megjárni, mi meg konstatáljuk akkor még lehet az egy megállóra lévő Bijarim is bele fog férni. Meg a fenéket:D
Szóval megérkezel a buszmegállóba, a buszos néni helyesen mutogat , hogy "Left-Left" arra kell mennünk. Leszállsz és a naaagy semmi közepén állsz:D egy négyes kereszteződésnél (amit jelenleg épp felújítanak szóval merő por az egész:P)
Irány a bal oldali út, busz tovább robog. Járda nincs, de az út legalább új, jó széles, nagyon gyér forgalommal szóval kényelmesen lehet kutyagolni:) Ugyanis a megállótól még nagyjából 2 kilométer a kráter útvonal bejárata:D
Gyalogolsz-gyalogolsz az egyértelmű, hogy a jobb oldali minivulkán a tied és nem a bal oldali jóval kisebb:) Elérkezel egy leágazáshoz, ami erősen turista útvonalnak tűnik. Jelzés is van, persze koreaiul:P
Google translate elő, az egyetlen ami biztos, hogy a sárga jelzés a Darangsi információs központot jelzi 500 méter múlva, másik valami hegyi ösvény. Úgy voltunk vele jobb biztosra menni és még ha ott vissza is irányítanak ide inkább menjünk el a központig. Jó döntésnek bizonyult:)
Megérkeztünk itt javaslok egy mosdót megejteni az (amúgy üres) információs center mögött van férfi-női wc. Ismételten pottyantós verzió, de ezt amúgy meg nem mondod míg meg nem látod a taposópedált, amivel "lehúzod" :) Irány vissza a táblához, lássuk az útvonalat:)
Noh most a sárga útvonal a hegyet kerüli meg alul, ha a déli buszmegállónál szálltunk volna le akkor ezt értük volna el és azon keresztül kellett volna idáig eljutni. Szóval ÉSZAKI megálló!:P még így is két kilométer mire idejutsz, de mégsem kell az egész hegyet megkerülnöd.
Újabb imádni való dolog, amire gondolnak. Ez amúgy nem az első hely volt, ahol volt kullancsriasztó szer adagoló. Konkrétan egy pumpa amivel lefújhatod a lábad/nadrágod a kullancsok és egyéb vérszívók ellen.
Visszafele pedig lesz a szokásos erős nyomású légfúvó (jelen esetben nem volt olyan giga erős, de megtette a dolgát), hogy az út porát le tud fújatni a lábadról/ruhádról/főleg cipődről.
ééés akkor tadaaam ami első látványra fogad:
Hidd el ez a legjobb és legkönnyebb része:D komolyan. Itt legalább új lépcső és lombkorona van a fejed felett, így árnyékban vagy. Majd jönnek az ilyenek:
és viszonylag hamar kiérsz az olyan részre, ahol már nulla árnyék és most először jejui időtöltésünk alatt szélárnyékos részben kutyagoltunk = 20 fok, süt a nap ezerrel és egy konstans 50-60 fokos emelkedő. Amikor épp nem egy 50 fokos emelkedő van, akkor fordul az útvonal legalább 30 lépcsővel:D, hogy utána kapj egy még meredekebb egyenest:P
Ezt persze úgy, hogy a táskádban termopulcsi és széldzseki:D eredetileg a mellény is rajtam volt, de aztán a táska hátuljára került érhető okokból:) Elővettük a szöuli faltúra taktikáit : kis célok. Először csak a lépcsőig pihi, aztán felmenni a fordulóig pihi:P Igazából ugyanúgy mint a szöuli túránál az ami kárpótolt az a gyönyörű látvány mikor megfordulsz és körülnézel:
Konkrétan van olyan része az útnak, ahol az oldalsó kötelek tényleg azért vannak, hogy segítsenek felhúzni magad:)
Kitartás-kitartás és tényleg megéri, ha felérsz.
Ahogy mondtam az útvonal szélcsendes oldalon ment, noh amikor felérsz a tetejére telibe kapod:) Itt már visszakerült a mellény:P és párszor rendesen be kellett feszülni, hogy ne vigyen el a szél, pedig nem vagyok kis darab:D Ettől függetlenül a kráter és a kilátás messze megérte az egy órás caplatást felfele.
Amikor felérsz jobbra indulj, bár arra is kaptató vár, de az már gyerekjáték és felvisz a legmagasabb pontra onnan a legjobb a kráterre a kilátás. Innentől már egy kényelmes körséta vár rátok, ahol lehet kémlelni a tájat, néha még kis árnyékot is kaptok a fenyvestől a tetején:)
Kemény volt-e? hát nem mondom gyerekjáték, ahogy néztem még a fitt emberek is kőkeményen lihegtek és meg-meg álltak. Megérte-e? Igen. Megtenném-e megint? nem biztos:D de egyszer szerintem mindenképp megéri. Igazából Koreában az az érdekes, hogy hiába vagy jó futó vagy jó túrázó azért itt akkor is kemény, méghozzá a lépcsők miatt. A lépcsős útvonalak teljesen más típusú kondíciót követelnek meg.
Láttuk fenn bizonyos helyeken ezek a vastag gyékény szerűségek már erősen el voltak kopva és oda voltak készítve már az újak:
Aztán mikor mentünk lefele láttuk hogy hozzák fel őket, komolyan minden létező elismerésem azoknak a férfiaknak. Ahol mi a tüdőnket kiköptük ők ezeket a nagyjából másfél méter széles kötegeket a lépcsőn kézzel illetve egyenes területen egy darab kiskocsival hozták fel egyesével...úgyhogy minden egyes ilyen erdei ösvényért legyünk hálásak, mert vért verejtéket nem kímélve cipelik fel őket...
Lefele már lényegesen könnyebben mentünk mondanom sem kell:D ott inkább az volt a gond, hogy folyamat satu fékezzünk, nehogy leguruljunk a meredeken:D amilyen lassan felértünk olyan gyorsan le is értünk, aztán caplatás vissza a buszmegállóhoz az újabb +2 kilométer:) 20 perc várakozás a buszra, elnasiztuk egy-egy teás sütit és megittuk a maradék üdítőnket ücsörögve a sárga jelző köveken:D
Ekkor már négy óra fele jártunk nem láttuk értelmét átmenni Bijarimba, mert ha az is olyan "egy órás túra" lesz mint ez, akkor nem végzünk az utolsó buszig:D úgyhogy inkább hazafele vettük az irányt:) Így is majd fél hat volt mire hazaértünk úgyhogy irány a kajavadászat. Előző nap felfedeztük a nagy sétálóutcát kajáldákkal, úgyhogy nem is gondolkoztunk újból megcéloztuk. Végül nem sokat keresgéltünk, mindig ki akartam próbálni az omurice-t ami bár japán kaja, és Oli is a hideg tésztalevest. Az egyik kajáldánál kiszúrtuk van mindkettő, úgyhogy irány befele:)
Nem volt annyira maradandó élmény:) finom volt a rizs adag hatalmas képtelen voltam megenni, de maga a benne lévő sült zöldséges vagy ki tudja milyen rizsnek nem volt semmilyen plusz íze:) Ehhez volt a szokásos szilvás vagy milyen öntet. Vettünk egy grapefruit és egy muskotályos szőlő Ade-t. Nem olcsók, de komolyan isteni finomak. Igazából egy enyhén szénsavas jeges szörp, de úgy hogy a "szörp" itt rendes gyümölcsdarabok. Isteni finom (najgyából 4-4500 won körül volt mindenhol az ára), de iszonyat jól esett. Így a két kajáért és két italért fizettünk 38 ezer wont, ami nagyjából 10 ezer forintnak felel meg:)
Nem vettük azonnal haza az irányt, már sötét és jól esett odakinn sétálgatni:) Benéztünk az egyik játékbarlangba, üvöltött a zene és az ember megérti milyen könnyű belefeledkezni az időbe és a pénzbe:P (szinte mindegyik ilyen hely mellett van bankautomata><).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése